I. Magyar szabályozás

a) Kapcsolati erőszak

 

• 2/2018. (I. 25.) ORFK utasítás a hozzátartozók közötti erőszak kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról Kattintson ide a megtekintéshez
• 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról Kattintson ide a megtekintéshez
• A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 192. § - az emberkereskedelemről, 212/A. § - a kapcsolati erőszakról, 222. § - a zaklatásról Kattintson ide a megtekintéshez
• 2017. évi XC. törvény a büntető eljárásról, melynek 280-295. § - a távoltartásról és a bűnügyi felügyeletről Kattintson ide a megtekintéshez
• A kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról szóló 30/2015. (VII. 7.) OGY határozat Kattintson ide a megtekintéshez

 

b) Emberkereskedelem

 

• A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 192. §-a az emberkereskedelemről Kattintson ide a megtekintéshez
• Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet Kattintson ide a megtekintéshez
• A Kormány 1351/2013. (VI. 19.) Korm. határozata az Emberkereskedelem Elleni Küzdelemről szóló 2013–2016 közötti Nemzeti Stratégiáról Kattintson ide a megtekintéshez
• A Média- és Hírközlési Biztos ajánlása az emberkereskedelemről és a kapcsolati erőszakról szóló tudósításokhoz Kattintson ide a megtekintéshez

 

c) Egyéb fontos jogszabályok

 

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyve: Családjog Kattintson ide a megtekintéshez
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kattintson ide a megtekintéshez
• 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról Kattintson ide a megtekintéshez

 

II. Nemzetközi jogi dokumentumok (egyezmények, ajánlások)

 

• ENSZ Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról (CEDAW Egyezmény)Kattintson ide a megtekintéshez
• ENSZ Egyezmény a Gyermek jogairól Kattintson ide a megtekintéshez
• Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Rec(2002) 5. számú Ajánlása a tagállamok számára a nők erőszakkal szembeni védelméről Kattintson ide a megtekintéshez A tagállamok feladata a családon belüli erőszak minden formájának büntetendővé nyilvánítása.
• Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a kapcsolati erőszak megelőzéséről és felszámolásáról (Isztambuli Egyezmény): Magyarország 2014. március 14-én aláírta az Egyezményt. Angol nyelvű szöveg Kattintson ide a megtekintéshez
• Európa Tanács Egyezménye az emberkereskedelem elleni fellépésről (Varsói Egyezmény) Kattintson ide a megtekintéshez
• Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU Irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról Kattintson ide a megtekintéshez

 

Kapcsolati erőszak meghatározása

 

Btk. 212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen

• az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
• a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Zaklatás meghatározása

 

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

• mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
• azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

• házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
• nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
• hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.